A Magyar Államvasutaknál nem találják nyomát annak, hogy hónapokkal korábban bárki figyelmeztette volna őket az elektronikus jegyértékesítési rendszer hibáira. A MÁV-nál állítják, a panaszkezelésben nem hibáztak, mivel nem is volt panasz.
Attól, hogy megszabadul egy nem használt alkalmazástól, a programmal összekapcsolt fiók továbbra is aktív marad. Ez pedig nem jó, főleg, ha a szervert időközben valamilyen támadás éri.
A MÁV-Start szerint érvénytelen az a vonatjegy, amit az online jegyértékesítő rendszerben – néhány okos gombnyomással – fizetés nélkül generálhat magának bárki. A kalauzok kezében lévő gépi revizor ugyanis jelzi, hogy ott valami nem stimmel. Bár ilyesmi hiba rendszerben hagyása nem elegáns, de tényleg nem megbocsáthatatlan bűn. Az viszont már komolyabb problémának tűnik, hogy a rendszer tömeges adatlopásra is lehetőséget ad.
Nagyobb adatbiztonságot ígér az androidos Firefox böngésző kompromisszummentesnek ígért új verziója.
Egy etikus hacker szerint egy látszólag ártalmatlan Airbnb-szálláson is hozzáférhetnek adatainkhoz a tulajdonosok és a vendégek is, ha nem vagyunk elég körültekintőek.
Egy amerikai biztonsági tanácsadó szerint sokan egyáltalán nem törődnek vele, hogy az eladásra szánt készülékeikről rendesen töröljék az adatokat, és ez nagy veszélyeket rejt magában
Hiába érkeztek már meg az első 5G-képes készülékek, a használatukra egy ideig még várni kell. És érdemes is lesz várni, mert nemrég három biztonsági rést is találtak az 5G-s kommunikációban.
Miközben néhány évente akár még munkahelyet is váltunk, a mobilszámunk valamiért marad a régi, és nem szívesen cseréljük le. Pedig egyre fontosabb lenne.
Nem csak a Flo nevű menstruációs cikluskövető alkalmazás oszt meg szenzitív adatokat a Facebookkal a felhasználók beleegyezése nélkül. A Wall Street Journal más programokat is talált, amelyek hasonló módon üzemelnek.
A jelek szerint a Windows 10 akkor is elküldi a felhasználó tevékenységének naplóját a Microsoft szervereire, ha ezzel ellentétes beállítás van a rendszerben. Van egy másik felület, ahol szintén át kell állítani egy kapcsolót, hogy az adattovábbítás megszűnjön.
Szigorít vonatkozó szabályain a Google, így a jövőben egyértelműbben kérdez rá a rendszer, hogy hozzáférést adunk-e külsősöknek a fiókunkhoz.
Már néhány száz forintért szert lehet tenni különböző online szolgáltatásokhoz tartozó személyes bejelentkezési információkra, de az sem kerül milliókba, ha valaki egy másik személy teljes online tevékenységéhez tartozó adatait akarja megvásárolni.
Az új uniós adatvédelmi rendeletre nem csupán a nagyvállalatoknak, de a kis egyesületi weboldalak vagy személyes blogok kezelőinek is fel kell készülniük. Ellenkező esetben rájuk is súlyos bírság vár. Igaz, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten azt mondta, hogy a kormány tervei szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csak figyelmeztethetné a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik a GDPR-t, más szankciót nem alkalmazhatna.
Péntek 0 óra óta számos amerikai híroldal vált elérhetetlenné, ekkor élesedett ugyanis az Európai Unió új adatvédelmi rendelete. Egyelőre kérdés, mikortól válnak ismét elérhetővé a tartalmak.
A pénteken életbe lépő uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) nemcsak a nagyvállalatokat, de a kis egyesületi weboldalak vagy személyes blogok üzemeltetőit is megoldandó feladatok elé állítja. A HVG csütörtöki számából kiderül: aki nem igazítja weboldalát az EU-s szabályozáshoz, az komoly bírság elé nézhet.
Hiába minden elővigyázatosság, még a legnagyobb óvintézkedések mellett is előfordulhat, hogy egy cégtől a munkavállalókra vagy ügyfelekre vonatkozó személyes adatok kerülnek ki. Éppen ezért nem árt tudni, mi a teendő ilyen esetben.
Bő egy hónap múlva már az új adatvédelmi rendelet alapján kell eljárniuk a magyarországi válallkozásoknak, a sikeres átálláshoz azonban nem árt néhány dolgot figyelembe venni. Összeszedtük, mire kell ügyelniük az érintett cégeknek.
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint a munkavállalóknak és ügyfeleknek joguk van ahhoz, hogy a velük kapcsolatban álló cég törölje a róluk tárolt adatokat. A felejtés jogát azonban nem minden esetben lehet teljesíteni.
A május 25-én hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendeletben (GDPR) belengetett bírság összege a 20 millió eurót (6,2 milliárd forintot) is elérheti. A hazai vállalkozások harmada viszont még csak nem is hallott a GDPR-ról.
A biztonságra hivatkoznak, illetve, hogy a körözött személyeket így könnyebb lesz elcsípni.
